Engedelmükkel nem írok tényleges futambeszámolót, mert szerintem nincs sok értelme. Aki akarta látni a versenyeket, az felkelt és megnézte, aki meg nem annyira, az úgysem olvassa el. De még ha el is olvasná valaki, akkor sem adná igazán jól vissza a valóságot.

Szerencsére ez egy blog, tehát lehetek teljesen őszinte: valljuk be, ez unalmas volt. Nem annyira, mint egy fehér falat bámulni két órán keresztül, de ennél azért többre számítottam. Nem tudom miért, hiszen ránézve a pálya vonalvezetésére, egyből tudhattam volna, hogy ilyen lesz. Gyakorlatilag tönkretették Suzukát azzal, hogy csak a pálya egyik - mellesleg az unalmasabb - részén zajlott a verseny. Egyetlen előzési pont volt, a célegyenes végén, de ott sem lehetett könnyen elmenni.

Nagyon jól fogalmazott az egyik néző az Eurosport Facebook oldalán: "olyan volt, mintha villamossínen mentek volna..." Egy dolog jött fel újra és újra bennem a közvetítés során: ezen a pályán soha többet nem szabad WTCC versenyt rendezni. Nem Suzukában, hanem a Suzuka East-en. Vagy menjenek a teljes körön, vagy keressenek más helyszínt, mert ez így nagyon gyatra. Lehet, hogy a csapatok meg a versenyzők élvezték, de a nézők biztosan nem.

Leszámítva persze Coronel rajongóit, akik szerintem legalább annyira örültek ennek a helyzetnek, mint mi annak idején Makaónak. Minden elismerésem Tom Coronelé, szép, pontos versenyzéssel tartotta maga mögött a három gyári Chevyt; teljesen megérdemelte a sikert. Nyilván sokat segített neki a pálya is, de ettől még jó volt. Ha már a második futammal kezdtem, kicsit sajnálom Dahlgrent, szerintem az autójában benne volt az első dobogó, ezt bizonyítja, hogy az élbolyban egyedül ő tudott előzni. De a pálya vele is kitolt, különben szerintem meglett volna a top3.

Az első futamot pedig a rajt utáni baleset tette tönkre a svédnek. Nem tehetett róla, tisztelem a higgadtságát, hogy senkit sem küldött el a sunyiba, pedig megtehette volna. Ezzel az kocsival a harmadik helyről rajtolva simán dobogós lehetett volna.

És ami Norbit illeti: ma ennyi volt az autóban. Az egész hétvége során látszott, hogy nincs meg a tempó, küzdöttek a beállításokkal; az sem segített nekik, hogy folyamatosan változtak a körülmények. Ami örömteli, hogy ezúttal nem hibázott senki. Lehet, hogy nem sikerült minden tökéletesre, de azon a szinten hiba nélkül megoldották a dolgot. Annyi értetlenkedő hozzászólással találkozom mostanság, hogy úgy érzem, nem árt, ha újra leírom:

A Zengő csapat minimális tapasztalattal rendelkezik a hátsókerekes autók terén, hiszen főleg SEAT Leonokkal mentek az utóbbi években. Az istálló versenymérnöke, Bári Gergő egy rendkívül tehetséges szakember, de szintén tapasztalatlan még. Arról nem is beszélve, hogy Norbi is elsőkerekes gépeken nőt fel, tehát számára is szokatlan sokszor a BMW viselkedése. Úgy tűnik az év elején a csapat, Norbi és a közönség is alábecsülte ezt a tényezőt, nem gondoltuk, hogy ennyire nehezen fog menni az átállás. Ezzel nem azt mondom, hogy Norbinak szégyellnie kellene idei eredményeit, csak azt, hogy pontosan tudjuk, egy jól belőtt autóval, némi tapasztalattal sokkal többre is képes lenne. És képes is lesz!

A két pontszerzéssel szerintem Norbi kihozta, amit ebből a hétvégéből lehetett. Az első futamon balszerencsés volt, hiszen a pörgő-forgó ellenfelek őt akadályozták a leginkább. A második versenyen pedig ennyi volt a kocsiban. Megjegyezném, ha gyorsabb lett volna sem biztos, hogy meg tudja előzni Villát, lásd gyökér pálya... A privát bajnokságban 8 pontra nőtt a lemaradás, de az még nem a világ vége.

A Chevyk a szokásos szintet hozták, Yvan Muller viszont meglepően sokat hibázott az első versenyen, láthatóan beállítási gondok miatt. A második futamra ez orvosolták. 16-ról 13-ra csökkent az előnye Huffal szemben, úgyhogy lehet még izgalom a végére. Menunek egy vállveregetés a futamgyőzelemhez, de így sem került sokkal közelebb a bajnoki címhez. Ha Muller és Huff nem ront, akkor a svájci maximum harmadik lehet.