Juni György írása az első salzburgringi szabadedzésről.
Pont ezt érezzük a Hungaroring után két héttel. Valahogy ilyen lehetett a hangulat a Lipóton, amíg volt. Erre a pályára a nagy öregek valók. Szinte látom Mansellt, Prostot, ahogy fekszenek a domboldalban és távirányítós autóval játszanak.
Nem kell mondanom, mit jelent itt az, hogy zöld, hogy friss, hogy ropogós, hogy kicsit havas. Bármerre nézel ez fogad. Minden eszedbe jut csak az nem, hogy
- Na, gyerünk versenyezzünk!
Ide horgászversenyt, vagy lókiállítást kell szervezni. Azért hagyjuk meg, jó ez. Jó, hogy ilyet is látunk, tapasztalunk. Ok, de milyet is?
Ez a pálya gyakorlatilag egy kihúzott befőttes gumira hasonlít, amit itt-ott megrágott egy kutya. Iszonyat végsebesség, szintkülönbség és nagyon vékony bukótér. Nincsenek kerítések, nem csupán galamb, de innentől már lila tehén veszély is lehet a domboldal felől. Nincs plexi a boxfalon, ha lenne kedvem, ugorhatnék egy segges bombát a 200-zal száguldó autókra. Ok, nem ez a pálya az osztrákok büszkesége, jóllehet a múltja alapján akár lehetne is, bár a Forma 1 elkerülte. Megértem.
A legeltető juhászok még valahogy kibékülhetnek az infrastruktúrával, de egy komoly műszaki felvonulást már nehezen szolgál ki a vidék. Mégis megkapó.
Jó, érzés néha kicsit elcsendesedni, és ez az ország erre nagyon alkalmas. Ha szakmailag nézzük a helyzetet, nem okvetlenül nekünk áll a zászló. Leginkább Monzához hasonlítható, de maximum csak a tempó miatt. Ok, onnan jó emlékeink vannak, elöl mentünk egy keveset, igaz egy ornitológiai vizsgálat és boncolás (galamb) után, és egy futómű törés miatt kiestünk.
Az első körök után Coronel ismét irányt mutat a BMW-vel, jelenleg a három Chevy után ő következik, de Engstler is ott van a szeren. A mi eredményeink még csak szüttyögősek, egyik versenyzőnk sincs a legjobb 10-ben, de nem is most kell ott izmozni, szabadedzés, tudjátok. Harcolt gumi, szagolgatás, próbálgatás, pöcögtetés, pöri-fori, szóval minden, ami ilyenkor kell.
A rajt-célegyenes végén egy hegycsúcs meredezik, egyértelművé téve, hogy az urbanizáció valahol lemaradt a kanyarban. Hó már nincs, de a vízfolyások még látványos fehér ereket sminkelnek az ormokra. A feladat most a gyors alkalmazkodás, mint mindenkinek, hiszen senki nem volt itt korábban. Illetve… Menu olyan jól ment, lehet, hogy volt már itt Mansellékkel szanatóriumban?
(Eddig a Zengő Motorsport írása)
Azóta lement a második szabadedzés is a "szanatóriumban", bár minden volt, csak csend és nyugalom nem. Kétszer került elő a piros zászló, először amikor O'Young az egyes kanyarban eltalálta a pálya széli gumibálát. A másodikban sajnos mi is benne voltunk, Wéber Gabi pörgött meg az utolsó kanyarban, Mehdi Bennani pedig a kilencesben dobta el a BMW-t.
Az egyes kanyar egyébként többeket megtréfált, Cerqui megforgott, Tarquini és Oriola pedig csak a menekülőúton tudott elfordulni.
A Chevy fölény láttán sírni lenne kedvünk, de valahol számítottunk arra, hogy ez a pálya kedvezni fog nekik. Di Sabatino viszont talált valamit, jól mutat az a negyedik hely. Persze, ahogy Gyuri is írta, nem most kell izmozni. Majd az időmérőn 15:45-től (Eurosport 2).
Utolsó kommentek