WTCC Hírblog

A WTCC 2005-ös elindítása óta minden esztendőben, így idén is az ázsiai kaszinóváros, Makaó utcáin ért véget a világbajnoki évad. Az utolsó két futam előtt az egyéni abszolút és az egyéni privát bajnoki cím is kiadó volt még, igaz, mindkét listavezető megnyugtató előnyt épített ki az esztendő során. Yvan Muller 20 ponttal vezetett Rob Huff előtt az összetettben, Kristian Poulsen pedig 23-mal előzte meg Michelisz Norbit a Yokohama kupában.

 

 

Sajnos a magyar pilóta és a Zengő Dension csapat már az időmérő után nehéz helyzetbe került. Norbi mindkét gyors körébe "belesárgáztak" (baleset miatt lengették a sárga zászlót) a Q1-ben, tehát mindkétszer lassítania kellett, és végül lemaradt a Top10-ről. Ezen a pályán ez nem rendkívüli esemény, egy mondás szerint "piros nélkül nincs Makaó", azaz az utcai pályán gyakoriak a piros zászlót kiváltó balesetek. Idén sem akadt olyan edzés, amit ne kellett volna félbeszakítani. Az új időmérő rendszer viszont nem ad lehetőséget a javításra, így már pénteken eldőlt, hogy Norbi mindkét futamon a 11. helyről fog indulni.

 

 

A nagyok között Huff brillírozott, a Q1-ben 8. lett, azaz a második futamra egy kiváló harmadik helyet szerzett, a Q2-t pedig megnyerte, ezzel övé lett a pole az elsőre. Muller viszont túl gyors volt az edzés első szakaszában, ezért a második futamon csak 8.-ként startolhatott, az elsőn viszont közvetlenül Huff mellől.

 

A makaói nyitó verseny aztán megmutatta, miért nem szeretjük az utcai pályákat. Sokakban felködlött a 2010-es marrakeshi hétvége, mivel szinte alig akadt versenytempón futott kör. Egymást érték a balesetek, a biztonsági autó pedig majdnem folyamatosan a pályán volt. Az első zúzás pont Norbi előtt történt, André Couto zúgott keresztbe előtte az egyenesben, fékeznie kellett. Poulsen ismét mestere volt a zavarosban halászásnak, és a 14. helyről egyből Norbi elé keveredett. A folyamatos safety car jelenlét miatt lehetetlen volt előzni, csak a kiesések változtattak a sorrenden.

 

 

A futamot Huff nyerte, Muller lett a második, Tarquini pedig a harmadik. Az ötödikként beérő Nykjaer nyert a privátok között, Poulsen pedig Norbi előtt ért célba, ráadásul pont annyival növelte előnyét, hogy eldőlt a Yokohama kupa. Még nagyobb baj, hogy a dán SEAT-os is bejött Michelisz elé az összetettben. Huff 13 pontra csökkentette előnyét a bajnokságban.

 

Az utolsó futam tehát izgalmasnak ígérkezett. Látva Huff agresszivitását a hétvége során, nem is lehetett kérdés, hogy pár kör után az élre áll. Ebben az esetben viszont Mullernek a minimum a 4. helyig kellett felzárkóznia. A rajt megint holland-showt hozott, Coronel a harmadik helyről repült az élre. Huff gyorsan megelőzte Nykjaert, majd Coronelt is beérte. Egy kis erőszakoskodás a Lisszabon kanyar előtt, és máris az angol vezetett. Ám stílusosan mint egy francia, Muller pont akkor vette el Bennanitól a 4. helyet, amikor Huff az élre állt. Sőt, később Nykjaert is megelőzte, így végül a dobogón ünnepelhette 3. világbajnoki címét. Huff két győzelemmel mindent megtett, amit csak tudott, de 20 pontos hátrányából végül 3 azért csak megmaradt.

 

 

Miután a Yokohama kupa elsőség elúszott, Norbit már nem igazán izgatta, hogy 2., 3., vagy 4. lesz, inkább egy szép eredménnyel szerette volna lezárni 2011-et. Ez majdnem sikerült is, hiszen a 11.-ről indulva a 6. pozícióig kapaszkodott fel, ám egy újabb fékhiba miatt végül csak 9.-ként intették le. Így a Yokohama kupában 4., az összetettben pedig, akárcsak tavaly, 9. lett.

 

 

A második futam véleményem szerint érzékletesen tükrözte Norbiék idei évét. Ígéretes megmozdulások, reményt keltő pillanatok, de, ahogy a fociban szokás mondani: a befejezés legtöbbször hiányzott. Egy második és két 4. hely volt a csúcs a magyar csapat számára. Ilyenkor még lehetetlen érdemben a jövőről beszélni, de ha nagyon szeretnének szurkolni valamiért, akkor drukkoljanak annak, hogy jövőre is legyen meg a pénz egy teljes évre. Ez talán nehezebb feladat lesz, mint az idei szezon volt, de tavaly is megcsinálták, bízzunk benne, hogy idén is összejön.